Francis Ford Coppola – Don GoreLeone

Az interjú a rendező kedvenc manhattani pizzériájában készült 2008. május 9-én, Los Angelesben.

HP: Coppola úr, a Keresztapa-trilógia világméretű sikere után hogyan jutott el a Don GoreLeone ötletéig?

FFC: Hát, mivel azóta nem nagyon csináltam semmi érdemlegeset, ültem otthon, pukiztam a nagy seggemmel, meg ettem ilyen sárgás-fehéres pörsenéses izéket, amik úgy néznek ki, mint egy halom őrlőfog….

HP: Pattogatott kukorica?

FFC: Yes. Na és felhívtam egyszer Mariót Puzót 1994-ben, hogy mi lenne, ha megfilmesítenénk, amikor Don Vito Corleone beleereszt 3761896 golyót egy Tommy-gunból  Don Vaffanculóba egy pékség előtt, miközben az gumicsizmát vásárol, de hiába tologattam az orra elé a vázlatokat, nem mondott semmit. Na, ezen berágtam, azóta nem beszélünk. Ilyenek ezek a digók.

HP: Talán azért, mert Mario Puzo 1991-ben meghalt. Egyebekben maga is digó.

FFC: De én már megtehetem.

HP: Van egy spanyol közmondás: egyszer hopp, máskor kopp, ola!

FFC: Ezzel mit akart mondani?

HP: Ez is egy digó közmondás, csak egy Nápoly melletti kis faluból, Madridból.

FFC: Na, akkor megjegyzem. A szieszta mellett ez a második legjobb digó mondat, amit hallottam.

HP: Direktor úr, mi a film története? Gondolom, megismerjük Vito Corleone vérontásokban is gazdag életét a prohibíciós évektől 1945-ig, mert éppen ez a hihetetlenül érdekes időszak maradt ki a trilógiából.

FFC: Hát… nem egészen. Mert nagyjából az van, hogy Don GoreLeone feltámad mint zombi, és megesz mindenkit, aki túlélte az első 3 részt.

HP.: Mi van????????

FCC: De nagyon ötletesen teszi ám, pl. Vincenzo gerincvelőjét felkeni egy pirítósra, és aztán mendegél a Broadwayen, és egy kubai beszól neki, na aztán a Don „ezt Hyman Roth miatt kapod” felkiáltással bő hagymával megeszi a máját, resztelten persze, és közben énekel szicíliai zenét, és mindenkinek keresztvízbe mártja a fejét, akkor is, ha az illető többi része esetleg máshol tartózkodik.

HP: ….?? Micsoda??? Ez lett a híres gengsztereposzból? A Corleone család történetéből?

FFC: Ne legyen már mimóza. Mostanság a zombis-vámpíros izékre gerjednek az emberek. És én se rendeztem lassan 20 éve sikeres filmet. Meg mindig is foglalkoztatott, hogy Fredo, miután belelőtték a tóba, kiúszik, és sellőzombiként megeszi fél Nevadát. És ott placcsog a farkával a betonon.

HP: ..Aham.  És akkor Sonny?

FFC: Így van, fiatal dekadens barátom. Rátapintott a lényegre. Sonny ugyanis nem halt meg. A testében található 134 golyót egymásba olvasztotta és ő lett az új Bullet Man. Tud repülni, leveri a Batmant és a Supermant együtt, és a film végén megküzd a saját zombi anyjával. Kozmikus csata lesz, fél Kansas-re ráomlanak a hegyek.

HP: Kansas-ben nincsenek hegyek.
FFC: Leszarom. Akkor Florida. Ne mondja, hogy ott sincs egy kurva hegység.

HP: …Khm. És ha nem jön be a film?

FFC: Akkor ugyanezt megcsinálom II. János Pál pápával és Teréz anyával. Azért képzelje el, amikor a pápa piros szemekkel kileffeg a koporsójából és megeszi a fél konklávét, kovászos ubival.

HP: És Al Pacino játssza majd a pápát?

FFC: Nem, ő lesz Teréz anya. Neki is van akkora melle. Na és ő majd akkor lép közbe, mikor a pápa a madridi érsek beléből épp esernyőtokot csinál, és … Na várjunk már, aztán elmondjam a poént, mi? Faggassál mást, köcsög digó. … És fizessed ki a három óriáspizzámat.