Hatványpatkány

            A világirodalom olyan remekművei, mint Dosztojevszkij "Karamazov fivérek"-je, Ibsen "Peer Gynt"-je, vagy Shakespeare "III. Richárd"-ja sokak számára ismeretesek. De mi a helyzet azokkal a zseniális alkotásokkal, melyek könyvtárak, antikváriumok poros pocain hevernek elrejtve, s várják, hogy az irodalomtudomány végre felfedezze őket?

            Sorozatommal ezen égető hiány fájó sebére próbálok hűs balzsamot csepegtetni, illetőleg felhívni az irodalomtörténészek figyelmét az ismertetett alkotások nyilvánvaló értékeire. Ezen műveket külföldi utazásaim során leltem fel, fordítottam le magyar nyelvre, s ismertetem őket jelen sorok olvasóinak.

            A művek leírásánál a következő módszert alkalmaztam: összefoglalom az alkotás tartalmát, egy kisebb rész eredetiből való szó szerinti idézésével, majd a szerzőről adok rövid ismertetést. A szöveg megértését (az első résznél) mindemellett tudományos alapozottságú jegyzetekkel láttam el.

            Remélem, munkámmal sikerül felhívni a figyelmet a világirodalom ezen csiszolatlan gyémántjaira, generációk  litteraturális ismeretét kibővíteni, s ezzel az irodalomtudomány pompás színekben illatozó kertjébe újabb szépséges virágokat ültetni.

             U. M. BRELLA: AZ A BALFÉK WINNETOU (1892)

 John Speedcock, a rettenthető bullboy (1) egy viharos éjszakán lelövi barátját, Jimet, annak absztrakt Eschernyőjéért. Lóhalálában menekülnie kell, s az meg is döglik. Ám szerencséje van, mivel mire Jim norvég ősöktől származó mostohaöccse: Jimøcche (2) üldözőbe veszi egy kimustrált (3) öszvéren, Speedcock eljut az apacsokhoz. Az apacsok segítséget ígérnek neki, mivel utálják a norvégokat, tekintve, hogy azok hajdanán partra szálltak Amerikában, ellenben az apacsok soha nem szálltak partra sehol. (4) Ám segítségüknek feltétele van: Speedcocknak ki kell állnia három próbát (5), melyet a Vének Tanácsa állít össze.

            Az első feladat: el kell csennie az egyik, Ipi nevű apacs öregasszony vibrátorát, aki azt mindig magánál hordja és magában beszél. (Esetleg fordítva, de akkor nem szokott magánál beszélni, mivel nincs ott.) Speedcock szövetségre lép egy mosómedvével, aki tisztán tartja a fuszeklijait. Viszonzásul Speedcock ellopja a vénasszony vibrátorát. (6) A próba teljesítését a törzs nagy ovulációval fogadja.

            Másodjára azt a feladatot kapja, hogy fejeljen le egy grizzlyt. (7) Speedcock azzal gyanúsítja a mackót, hogy szidta Lincoln elnök anyját. Az állat erre rátámad, mert felháborodásában elveszti a fejét, melyet azonban Speedcock megkeres és úgy lefejel, hogy kifreccsen az agyveleje. (8) A Vének Tanácsa Speedcock tiszteletére elénekli a "Vének az esőben" című apacs musicalt.

            A harmadik próba: le kell győznie Jimøcchét. Speedcock visszamegy a városba és az ivóba megy. (9) Az ott iddogáló cowboyok padokkal és székekkel elrekesztik a bejáratot, (10) és szeszülten figyelik az eseményeket. A kocsma előtt bámész újságírók és tévések csoportosulnak. (Részlet a műből.)

Speedcock: Itt vagyok, te gyilkos, te szökevény, te indiánbérenc!

Jimøcche (ebben a pillanatban ugrik be az ablakon): Mår régøtå vårøk råd, Speedcøck.

S.: Høgy csøkølnå... Elnézést. Hogy csókolna meg a gömbvillám! Mit akarsz, te kajüt? (11)

J.: (arcizma se rándul) Nekem å båtyåm ernyøje køll.

S.: Hát mit nem! Jól tudod, hogy nincs otthon semmi, se csizma, se ruha, se étel... Osztán vegyek egy hatosért mézest... (12)

J.: (szeme se rebben) Åzt åz åjåndékøt, mit nékem szånt må å szíved,

         ådd nekem åt, hå megint jøvøk, és én elviszem åkkør,

                                 végy ki nagyøn szépet, s méltø lesz måjd å viszønzås. (13)

S.: Nem nyögnéd ki végre, mit akarsz?

J.: (madárka búvik a fenyvesben) Az ernyøt.

S.: Ha ezt látná a norvég nagynénéd, rád uszítaná a kedvenc gleccserét. Nesze, itt az a hülye ernyő!

J.: Køsz.

S.: (lelövi)

            Speedcock így teljesítette mindhárom próbát. Az apacsok immár segítséget adnak neki Jimøcche ellen.

(U. M. Brella itt rádöbbent, hogy a cselekmény logikátlanná vált, ezért öngyilkos lett. A regény tehát befejezetlen maradt, így nem tudhatjuk, Speedcock hogyan is bánt el végül Jimøcchével.)

U. M. Brella (1830–1892)

            A Vadnyugat híres alakja. Az Aranyláz idején kuruzslóként működött: aranyláz-csillapítókat és aranyér elleni kúpokat árult. Volt ezenkívül bankrabló, seriff, telefonoskisasszony. Utolsó éveiben azzal kérkedett, miszerint egyszer megírta Winnetou-nak, hogy menjen a jó fenébe. Egy verekedés során kitépték két szempilláját, mire rokkantnyugdíjba vonult és regényeket kezdett írni.

További művei: Lealáztam Winnetou-t (1887)

                                     Jól megszívta Winnetou (1889)

Jegyzetek:

1) Bullboy: olyasféle, mint a cowboy, csak hímnemű teheneket őriz, feltéve, ha talál ilyesféle élőlényt. Hasonló ötletes nevek még: cowgirl, villanypásztor, duci-bucikám, George W. Bush. 2) Mindenféle híresztelés ellenére Che Guevara nem rokona Václav Hávelnek. 3) Mulatságos szójáték a mustárral. 4) Ezzel kapcsolatban ld. Hatványpatkány: A norvég-indián ellentétek eredetének kérdéséhez. (Sikertelen apacs partraszállási kísérletek a X-XIX. században.) Világtörténet, 1994/1. pp. 47-73. 5) Vagy ahogy az apacs parasztok mondják: pórbát. 6) Ezen epizód pontos funkciója és a mosómedve szerepe máig viták alapját képezik a művet ismerő tudósok között. Ld. erre Hatványpatkány: A mosómedve, mint a XIX. századi amerikai irodalom és történelem központi alakja. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995. 7) Sokan vallják, de tejbegrizzly nevű állat akkor se nincsen. 8) A mondat kétértelműsége kacagásra ad alkalmat. 9) A közhiedelemmel ellentétben az említett intézményt nem Ivo Andricsról nevezték el. 10) Ez a székrekedés klasszikus példája. 11) Azaz: prérifarkas. Ez a Vadnyugaton olyan sértésnek számított, mintha ma azt mondják valakinek: "hülye emós", stb. 12) Itt U. M. Brella szó szerint vett át a magyar származású amerikai író: Moritz S. Igmond 1874-ben megjelent memoárkötetéből. 13) Részlet a híres norvég saga-ból, az Ødüsszeiå-ból. (Hatványpatkány fordítása.)